(2016. május 21. szombat)

A sok munkának köszönhetően ismét régen jelentkeztünk, de legalább sok minden történt!

Átköltözve az új helyre sok minden megváltozott, tudok használni egy nagyobb üzemrészt, ahol szisztematikusan, rendszerezve tudom tárolni a dolgokat. Szerencsére nagyon gyorsan felmelegszik, így a kisebb, ámde időigényes munkákat is elkezdhettem. Elkezdtem a fürdőszoba azon részét elkészíteni, ami üvegszálból lesz. Most épp a pultnál tartok, ehhez először elkészítettem a formát, ahogy szeretném, hogy kinézzen (ezt úgy hívják, hogy ősminta). Ezt követően, miután a kisebb hibákat kijavítottam, erről megcsináltam a sablont. A pult tartalmazza a kézmosó mélyedést is, ehhez azonban kellett egy forma, hiszen egy szép szabályos kerek formát kicsiszolni nagyon sokáig tartana. A gondolat mint villámcsapás érkezett salátatál formájában. Édesanyám készletében nem volt megfelelő méretű így elkezdtem a boltokban keresgetni. Visszagondolva én is furán néztem volna arra a vásárlóra, aki levesz egy salátatálat és kézmosást  imitál benne, majd ezt követően megnézi a tetejét, hogy egy sík lapra rátéve billeg-e. De a foglalkozás elérte célját és megleltem a megfelelő formát. Így már minden adott a két fürdőszoba elkészítéséhez, aminek a pult része fehér alapon szürke márványmintás, az oldalfala pedig fa mintázatú.

Hajót azért jó építeni, mert nincs olyan, hogy nincs mit csinálni!Amíg száradnak a rétegek a pulton addig lehet csiszolni ismét a hajót és porszívózni a finom port és nedves ronggyal áttörölni és acetonnal áttörölni és jöhet a következő réteg üvegszövet. Az ablakokat és az árboc oldalmerevítő lefogatási pontot a testen úgy találtam ki, hogy szépen besüllyedjen a hajó síkjába. De ennek ára van. Ezeknél a részeknél lévő hajlatoknál nem a legkönnyebb laminálni, sőt.

 

Azt hiszem, hogy a hülyítésbe kezdek belefáradni! Miért van az, hogy felelősségteljes cégvezetők hülyítik az embert, ahelyett, hogy egyértelműen kinyilatkoztatnák a szándékukat, ezzel tiszteletben tartva a másik ember idejét és nem az egó játékaként alsóbbrendűként kezelve ŐT!Ezzel az a legnagyobb bajom, hogy nem kezelhetem úgy az embereket, az első találkozásnál, ez biztos hazudik, mert akkor megcseszte az ég az egészet. Ha meg elhiszem, amit mond és elhiszem az ígéretét, nyilván továbbadom a kapott információt, ígéretet a meglévő Szponzorok és beszállítók felé, csak miután kiderült, hogy kamu és megtévesztés az egész saját magamat járattam le és én leszek az emberek szemében hiteltelen. Van egy olyan mondás, hogy előbb adj és utána kérj. Hát szeretnék ezekkel az emberekkel megismerkedni, mert Én elkezdtem követni ezt a szisztémát három négy pozitív tárgyalás után el is helyeztem egy két cég logóját a támogatók között, gondolva előbb én adok. Ennek az lett az eredménye, hogy el sem értem őket telefonon, de persze azt nem jelezték korrekt módon, hogy a logójukat távolítsam el, mert nekik eszük ágában sincs csatlakozni a projekthez, de az mutatós számukra, hogy egy jól felépített projekten ott figyel a becses cégük cég érméje. Arról nem is beszélve, hogy az míg felkerül az oldalra és lekerül onnan az közel 5 óra munka, mind a Hammergrafikának, mind nekem. Ezúton is Én kérek elnézést és mondok köszönetet Beának a grafikusnak a sunyik helyett!

Ha már így belelendültem, nagy megdöbbenés számomra, hogy kicsiny szülőfalum polgármestere nem támogatja a projektet anyagilag, de jó utat kívánt. Gondolom rossz lenne a falucskámnak, ha nem a legtöbb negatív hírrel vehetne részt a médiákba, Nyilván ez a projekt pozitív irányba billentené a mérleget, negatív pontként és máris csak ezüstérmes lenne a rossz hír kupasorozatban. Így okafogyottá vált, hogy ezen településen megálljak, az utam során.

Szóval marad a jól bevált egyik kezem ad, másik kezem kér taktika, a kölcsönösség jegyében!

De térjünk át a jó hírekre, mielőtt leszedálódom teljesen és  depresszióba esnék 🙂

Most is van két cég akikkel előrehaladott tárgyalásokat abszolváltunk, de miután a fizikai lépések is megtörténtek, utána szeretnék róluk írni.

A projekt kapcsán sok új ismerősöm lett, vannak akik barátokká avanzsálódtak  és látva a töretlen lelkesedést és elszántságot, még pénzt is tesznek hozzá, nyilván, amiben tudok én is segítek nekik az egyensúly végett.

És végre itt a jó idő, meleg van éjjel nappal így folyamatosan dolgozhatom, dolgozhatnék, de ígérem, hogy betartom a péntekeket, mert láttam az okos rendszeren, hogy sokan már hiányolták és leveleket is kaptam, hogy itt a nyár és tessék felkelni a téli álomból, irgum-burgum. Na jó az utolsó mondatot magamnak szántam! Vivit elvesztettük, rengeteget kell tanulnia, szóval vissza a régi kerékvágásba, magam írom a Blogot.

De most már megyek vissza laminálni, szép hétvégét mindenkinek és jó szelet! Márk